Műzlinek, kedves, eleven, fekete kiscicánknak, aki 2012. 06. 05-én lelte halálát, úgy, hogy elütötte egy autó. Másfél hónapos volt. Mindig szeretni fogunk, bárhová is jutottál a Menyben!

Mindig emlékezni fogunk Rád!

"Isten, azért teremtette a macskát, hogy legyen egy tigris, amelyet bátran megsimogathatunk"         (Victor Hugo)

"Simogattam és becéztem ezt a puha, érzékeny állatot, mely oly lágy, mint a selyemből szőtt ruha-meleg, gyengéd, érzékeny és veszélyes"           (Guy de Maupassant)

Tasnádi Györgyi

Macska az egérrel

Csak játékszer puha mancsod felém nyújtva,
mint aki vár tőlem valami becsességet,
pedig úgy adnám neked minden titkomat
ó, bárcsak sejtenéd, hogy érted most mit érzek.

Halk dorombolásod simogatja lelkem
és úgy simítanám én is huncut kőszíved,
mely halvány mosolyát megvillantva bennem
vad macskakörmökkel csihol mágikus tüzet.

Könnyed lépteidnek visszhangja úgy csendül,
kristály harangokat kongat egérszívemen.
Bárcsak tudnád, annak hányszorosa rezdül
ezüst gombolyagba fogva hegygerincemen.

Nemes lényed körbefonja fázós testem,
finom harapásaiddal ejtesz kéjsebet.
Majd ravasz vigyorral szabadon engedve
hagyod lógva egérúton árva képemet.

Bárcsak megéreznéd csöppnyi egérlétem
kínjait és mindazt, mi elbizonytalanít.
Bárcsak megértenéd már, amit még én sem,
hogy a macskajáték csupán macskát boldogít.

François de Corniére : Kedvem lett volna leírni azt a pillanatot

Macskánk ma reggel
hosszan nézett be ránk
a konyhaablakon.

Nem volt más épp csak ő maga
mi is mi voltunk csupán.
De kedve telt benne hát odajött
s az üvegen át nézte ahogy
bentről nézzük őt
amint (akár ma reggel)
benéz miránk.
És kedvem lett volna leírni azt a pillanatot.
Pontosan úgy ahogy ő tette
a szemével.
Megkísérelni versben visszaadni
nem pusztán a tekintetet
hanem ama jelenlétet
mely egyszersmind hiány is.
De te ablakot nyitottál.
A macska kicsit tétovázott kérette magát
majd beugrott a konyhába.
És nem történt semmi minden ment tovább.

Macskamama kiscicája

Macskamama kiscicája
kikukkantott a világba!
a szobából a konyhába,
a konyhából a tornácra,

a tornácról a kisudvarra,
a kisudvarról az utcára!
Nem vigyázott magára,
belelépett a sárba!

Megszidta az anyukája:
Ne lépj többet a csúf sárba!
Háztető a macskajárda!
Ott jár-kél a macskanép,
ha sétára vágyik épp!

Oldal: Kiscicám emlékére
OLVASOK FOREVER - © 2008 - 2025 - olvasokforever.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat